Dízel füstöl, mit jelent a fekete, fehér vagy kék füst?

Miért füstöl egy dízelmotor?

A kipufogón látható füst vagy pára alapvetően valamilyen égési, üzemanyag,  olaj, vagy hőmérsékleti folyamat következménye.

A modern dízelmotor működését azonban több egymással összefüggő rendszer határozza meg.

Ilyen többek között:

– a Common Rail vagy PD befecskendezőrendszer

– a levegőellátás

– a turbófeltöltő

– a töltőlevegő-rendszer

– az EGR-rendszer

– a motor mechanikai állapota

– a kenési rendszer

– valamint a kipufogógáz utókezelő rendszer.

Ezért a füstölés okát nem mindig ott kell keresni, ahol elsőre gondolnánk.

Fekete füst – általában mit jelent?

A fekete füst jellemzően fokozott koromképződésre utal.

Egyszerűen megfogalmazva: az égési folyamat során az adott körülmények között nem megfelelő az üzemanyag és a rendelkezésre álló levegő aránya, illetve az égés minősége.

Ennek oka lehet túlzott vagy nem megfelelő üzemanyag-befecskendezés.

De ugyanúgy lehet kevés levegő is.

Ez nagyon fontos különbség.

A fekete füst tehát nem egyenlő automatikusan injektorhibával.

Mi okozhat fekete füstöt dízelmotornál?

A lehetséges okok között szerepelhet:

– befecskendezési probléma

– hibásan működő injektor

– nem megfelelő porlasztási kép vagy befecskendezési mennyiség

– levegőellátási probléma

– eltömődött vagy erősen szennyezett levegőszűrő

– töltőlevegő-szivárgás

– sérült vagy lecsúszott turbó- vagy intercoolercső

– nem megfelelő töltőnyomás

– turbófeltöltő működési probléma

– EGR-rendszer hibája

– érzékelő- vagy szabályozási probléma

– motorikus eltérés

– illetve több rendszer együttes hibája.

Ezért fekete füstnél a befecskendezés és a levegőoldal vizsgálata egyaránt fontos lehet.

Fekete füst gyorsításkor – biztosan a turbó a hibás?

Nem.

Ha gyorsításkor a motor terhelést kap, több üzemanyagra és ennek elégetéséhez megfelelő mennyiségű levegőre van szüksége.

Ha a szükséges levegőmennyiség nem áll rendelkezésre, vagy a töltőnyomás nem megfelelően épül fel, fokozott koromképződés jelentkezhet.

Ennek oka valóban lehet turbóhiba.

De lehet egy repedt töltőlevegő cső, szivárgó intercooler, hibás szabályozás, levegőoldali korlátozás vagy EGR-probléma is.

Ugyanígy a befecskendezőrendszer hibája is eredményezhet fekete füstöt.

Ezért a „fekete füst = rossz turbó” diagnózis szakmailag nem elfogadható.

Fehér füst – nem minden fehér, ami üzemanyag

A fehér kipufogógáz jelenséget különösen körültekintően kell értékelni.

Hideg időben a kipufogórendszerből távozó vízpára bizonyos körülmények között teljesen természetes jelenség lehet.

Ez jellemzően a motor és a kipufogórendszer felmelegedésével csökken vagy megszűnik.

A tartós, intenzív fehér füst azonban már más kérdés.

Dízelmotornál fehéres füstöt okozhat például nem megfelelően elégő vagy részben elégetlen üzemanyag.

De bizonyos motorhibák esetén hűtőfolyadék égéstérbe jutása is fehéres kipufogógáz-jelenséget okozhat.

A kettő teljesen eltérő hibairány.

Ezért itt különösen fontos a körülmények pontos vizsgálata.

Fehér füst hidegindításkor

Hidegindítás után rövid ideig jelentkező fehéres füstnek több oka lehet.

Vizsgálni kell többek között

– a hidegindítás minőségét

– az izzítási rendszer működését

– a befecskendezés állapotát

– az injektorok működését

– a motor kompressziós és mechanikai állapotát

– a motor tényleges hőmérsékletét

– valamint azt, hogy a jelenség megszűnik-e a motor melegedésével.

Ha a motor nehezen indul, egyenetlenül jár és közben fehéren füstöl, az már lényegesen több információ, mint önmagában a füst színe.

Ilyenkor az égés minőségét befolyásoló rendszereket együtt kell vizsgálni.

Fehér füst meleg motornál

Ha az üzemi hőmérsékletű motor tartósan jelentős fehér füstöt bocsát ki, azt nem érdemes normális jelenségként kezelni.

Ilyenkor a befecskendezési probléma mellett motorikus hibát és folyadék égéstérbe kerülésének lehetőségét is figyelembe kell venni.

Fontos lehet ellenőrizni például:

– változik-e a hűtőfolyadék szintje

– van-e rendellenes nyomás a hűtőrendszerben

– hogyan indul és jár a motor

– van-e teljesítményvesztés

– milyen a befecskendezőrendszer működése

– és mutat-e más tünetet a motor.

Egyetlen jelenségből itt sem szabad alkatrészt vagy komplett motorhibát diagnosztizálni.

Kék vagy kékesszürke füst – amikor olaj kerülhet az égési folyamatba

A kékes kipufogófüst általában motorolaj égésére utal.

A kérdés azonban itt sem csak az, hogy ég-e olaj.

Hanem az, hogyan kerül oda.

A lehetséges okok között szerepelhet:

– turbófeltöltő oldali olajbejutás

– motorikus kopás

– dugattyú- vagy gyűrűprobléma

– hengerfal kopása vagy sérülése

– szelepszár-vezetés vagy tömítési probléma

– kartergázrendszer hibája

– túlzott karternyomás

– nem megfelelő turbó olaj visszafolyás

– illetve más kenési vagy motorikus probléma.

Ezért a „kéken füstöl, turbót kell cserélni” következtetés ugyanolyan veszélyes lehet, mint fekete füstnél automatikusan injektort cserélni.

Ha olaj van a turbócsőben, biztosan rossz a turbó?

Nem feltétlenül.

A feltöltött motorok szívó- és töltőlevegő-rendszerében bizonyos mennyiségű olajos lerakódás önmagában még nem bizonyít turbóhibát.

Az olaj eredetét, mennyiségét és a teljes rendszer állapotát kell vizsgálni.

Ha jelentős olajmennyiség található a rendszerben, olajfogyasztás és kék füst is jelentkezik, természetesen a turbó állapotát is ellenőrizni kell.

De fontos vizsgálni többek között a kartergázrendszert, a karternyomást, a turbó olajellátását és olaj-visszafolyását, valamint a motor mechanikai állapotát is.

A turbó olajszivárgása bizonyos esetekben maga is egy másik rendszerhiba következménye lehet.

Ezért előbb az okot kell meghatározni, és csak utána dönteni a turbó javításáról vagy cseréjéről.

Miért fontos, hogy mikor füstöl?

A füstölés időpontja és üzemi körülménye rendkívül fontos diagnosztikai információ.

Nem ugyanaz, ha az autó:

– csak hidegindítás után füstöl

– kizárólag melegen füstöl

– alapjáraton füstöl

– hirtelen gyorsításkor füstöl

– folyamatos terhelésnél füstöl

– motorfék után, ismételt gázadáskor füstöl

– hosszabb alapjárat után füstöl

– vagy folyamatosan füstöl minden üzemi állapotban.

Ezek a körülmények segíthetnek meghatározni, mely rendszer vizsgálatával érdemes kezdeni.

Ezért egy jó hibafeltárás az ügyfél pontos kikérdezésével is kezdődik.

Füstöl és erőtlen – mit érdemes vizsgálni?

Ha a füstölés teljesítményvesztéssel együtt jelentkezik, különösen fontos a motor egész rendszerben történő vizsgálata.

Fekete füst és erőtlenség esetén például felmerülhet levegőhiány, töltőnyomás-probléma, töltőlevegő-szivárgás, EGR-eltérés, kipufogóoldali korlátozás vagy befecskendezési probléma.

Kék füst és erőtlenség esetén más diagnosztikai irány is szükséges lehet.

Fehér füst és egyenetlen motorjárás ismét más hibacsoportot vethet fel.

A tünetek kombinációja ezért sokszor többet mond, mint önmagában a füst színe.

Füstöl, de nincs hibakód – akkor nincs elektronikus vagy befecskendezési hiba?

Nem.

Ez egy gyakori tévedés.

A motorvezérlő nem minden mechanikai, hidraulikus vagy működésbeli eltérést képes önálló hibakóddal azonosítani.

Előfordulhat olyan injektor, levegő, turbó, vagy motorikus probléma, amely már jól érzékelhető tünetet okoz, de a vezérlőegység még nem tárol hozzá egyértelmű hibakódot.

Ezért a hibakód hiánya nem jelenti azt, hogy nincs hiba.

A diagnosztika nem egyenlő a hibakód-kiolvasással.

Mit mutathatnak az élőadatok?

A megfelelő diagnosztikai műszerrel elérhető élőadatok fontos segítséget jelenthetnek.

Az adott motortól és rendszertől függően vizsgálható lehet többek között:

– az előírt és tényleges railnyomás

– az injektorok működéséhez kapcsolódó korrekciós adatok

– a légtömegmérő adata

– az előírt és tényleges töltőnyomás

– az EGR működéséhez kapcsolódó értékek

– a motorhőmérséklet

– a DPF-rendszer adatai

– valamint más, az égést befolyásoló paraméterek.

De az élőadat itt sem önálló diagnózis.

Az értékeket egymással, az üzemi körülményekkel és a tényleges hibajelenséggel együtt kell értékelni.

A korrekciós érték itt sem mond el mindent

Ahogy a Common Rail injektorhibáról szóló cikkünkben is hangsúlyoztuk, egy eltérő hengerenkénti korrekciós érték önmagában nem bizonyítja, hogy az adott injektor hibás.

A motorvezérlő a hengerek működésének kiegyenlítésére törekszik.

Az eltérés hátterében nemcsak befecskendezési, hanem mechanikai vagy más égési probléma is állhat.

Ezért füstölésnél sem helyes kizárólag egy korrekciós érték alapján injektort cserélni.

Ha szükséges, az injektor tényleges állapotát célzott vizsgálattal és próbapadi méréssel kell meghatározni.

Mi köze a füstölésnek a DPF-hez?

Nagyon sok.

A DPF feladata a motor által termelt szilárd részecskék jelentős részének kiszűrése.

Ha a motor valamilyen hiba miatt túlzott mennyiségű kormot termel, annak következménye a részecskeszűrő fokozott terhelése lehet.

Ez rövidebb regenerációs ciklusokhoz és DPF-problémákhoz vezethet.

Vagyis előfordulhat, hogy az autó tulajdonosa DPF-hibával érkezik a szervizbe, miközben a probléma valódi oka a motor, a befecskendezés vagy a levegőellátás oldalán található.

Ezért fontos a teljes rendszerben történő gondolkodás.

Miért nem jó diagnosztikai módszer a füst színe alapján alkatrészt rendelni?

Mert a füst színe tünet.

Nem alkatrészszám.

A fekete füst nem jelent automatikusan injektorhibát.

A fehér füst nem jelent automatikusan hengerfejhibát.

A kék füst nem jelent automatikusan turbóhibát.

Mindhárom fontos diagnosztikai jel, de csak a többi tünettel és mérési eredménnyel együtt értelmezhető megfelelően.

A találomra történő alkatrészcsere pedig modern dízelmotoroknál gyorsan nagyon költséges lehet.

Hogyan vizsgáljuk a füstölő dízelmotort a BZ-DT Diesel Centrumban?

A hibafeltárás mindig az adott járműhöz és hibajelenséghez igazodik.

Első lépésként fontos pontosan meghatározni:

– milyen színű és intenzitású a füst

– mikor jelentkezik

– hideg vagy meleg motornál történik-e

– milyen terhelési állapotban jelentkezik

– társul-e hozzá nehéz indítás

– van-e egyenetlen motorjárás

– csökkent-e a teljesítmény

– változott-e az üzemanyag-fogyasztás

– fogy-e a motorolaj

– fogy-e a hűtőfolyadék

– és van-e más észlelhető rendellenesség.

Ezt követően a vizsgálat része lehet:

– teljes motordiagnosztika

– hibakódok szakmai értékelése

– élőadatok vizsgálata

– befecskendezőrendszer ellenőrzése

– railnyomás vizsgálata

– szükség esetén injektor-visszafolyásmérés

– szükség esetén injektorok kiszerelése és próbapados bevizsgálása

– levegőellátás ellenőrzése

– töltőnyomás vizsgálata

– töltőlevegő-rendszer szivárgásának ellenőrzése

– turbófeltöltő állapotának vizsgálata

– EGR-rendszer ellenőrzése

– DPF-rendszer adatainak vizsgálata

– szükség esetén a motor mechanikai állapotának célzott ellenőrzése.

A vizsgálati sorrendet mindig a tünetek és a mérési eredmények határozzák meg.

Mikor nem érdemes tovább használni a füstölő autót?

Ha a füstölés hirtelen jelentkezik, nagyon intenzív, jelentős teljesítményvesztéssel, rendellenes motor- vagy turbóhanggal, gyors olajfogyással vagy más súlyos tünettel társul, nem célszerű tovább használni az autót a hiba tisztázása nélkül.

Különösen komolyan kell venni, ha jelentős kékes füst mellett a motorolaj szintje gyorsan csökken, vagy a motor működése hirtelen megváltozik.

Ilyenkor a további üzemeltetés más alkatrészek károsodását is okozhatja.

A biztonságos megoldás a hiba mielőbbi szakszerű vizsgálata.

20 éve a dízel szakmában

A BZ-DT Diesel Centrum 2006 óta foglalkozik dízelmotorok diagnosztikájával, Common Rail és PD befecskendezőrendszerek vizsgálatával és javításával, valamint a modern dízelmotorok kapcsolódó hibáinak feltárásával.

A füstölés tipikusan olyan hibajelenség, ahol könnyű túl gyors következtetést levonni.

Fekete: injektor.

Kék: turbó.

Fehér: motor.

A valóság ennél jóval összetettebb.

A füst színe megmutathatja, merre érdemes elindulni.

A hibás alkatrészt azonban méréssel kell megtalálni.

Mérés. Hibafeltárás. Javítás.

Ebben a sorrendben.

Gyakori kérdések a dízelmotor füstöléséről

Mit jelent, ha fekete füst jön a dízel kipufogójából?

A fekete füst jellemzően fokozott koromképződésre utal. Okozhatja befecskendezési probléma, elégtelen levegőellátás, töltőnyomás- vagy EGR-hiba és több más eltérés is. A füst színe önmagában nem azonosítja a hibás alkatrészt.

Fekete füstnél biztosan rossz valamelyik injektor?

Nem. Hibás injektor okozhat fekete füstöt, de ugyanilyen fontos a levegőellátás, a turbó- és töltőlevegő-rendszer, az EGR és más motorvezérlési adatok vizsgálata.

Mit jelent a fehér füst dízelmotornál?

Hidegen rövid ideig látható fehéres pára lehet természetes kondenzáció is. Tartós fehér füst azonban összefügghet nem megfelelő égéssel, befecskendezési problémával vagy bizonyos esetekben hűtőfolyadék égéstérbe jutásával. Az okot vizsgálattal kell meghatározni.

Fehér füst és nehéz hidegindítás összefügghet?

Igen. Ha a motor hidegen nehezen indul, egyenetlenül jár és fehéres füst jelentkezik, vizsgálni kell többek között az izzítást, a befecskendezést és a motor mechanikai állapotát.

Mit jelent a kék füst?

A kék vagy kékesszürke füst általában motorolaj égésére utal. Az olaj azonban több úton kerülhet az égési folyamatba, ezért nem szabad automatikusan turbóhibát feltételezni.

Kék füst esetén biztosan rossz a turbó?

Nem. A turbóhiba az egyik lehetséges ok, de motorikus kopás, kartergáz-probléma, túlzott karternyomás, olaj-visszafolyási probléma vagy más hiba is okozhat olajégést.

Ha olaj van az intercoolerben vagy a turbócsőben, rossz a turbó?

Nem feltétlenül. Az olaj mennyiségét, eredetét és a teljes rendszer állapotát kell értékelni. Jelentős olajfelhalmozódás, olajfogyasztás és kék füst esetén természetesen indokolt a turbó és a kapcsolódó rendszerek célzott vizsgálata.

Füstölhet az autó úgy, hogy nincs hibakód?

Igen. Mechanikai, hidraulikus vagy működésbeli problémák nem minden esetben generálnak azonnal hibakódot. A hibakód hiánya ezért nem jelenti azt, hogy a motor hibamentes.

Okozhat a füstölés DPF-problémát?

Igen. Ha a motor fokozottan termel kormot, a DPF gyorsabban terhelődhet, ami gyakoribb regenerációhoz és később részecskeszűrő-problémához vezethet.

Érdemes füstölő dízelnél rögtön injektort vagy turbót cserélni?

Nem. Először a füstölés körülményeit és a kapcsolódó rendszerek működését kell megvizsgálni. A megfelelő alkatrészről mérési eredmények alapján érdemes dönteni.

Füstöl a dízel? A szín megmutathatja az irányt, de nem mondja meg a diagnózist.

Fekete, fehér vagy kék füst esetén a legfontosabb kérdés nem az, hogy melyik alkatrészt cseréljük ki először.

Hanem az, hogy mi okozza a rendellenes égést, koromképződést vagy olajbejutást.

A modern dízelmotor egymással összefüggő rendszerekből áll.

Ezért először mérünk.

Utána hibát tárunk fel.

És csak azután javítunk.