DPF gyakran regenerál, miért nem biztos, hogy maga a részecskeszűrő a hibás?

Mi történik a DPF-ben?

A dízel részecskeszűrő feladata, hogy a kipufogógázból kiszűrje a szilárd részecskék jelentős részét.

A korom fokozatosan felhalmozódik a szűrőben.

A motorvezérlő több adat alapján követi a DPF állapotát és meghatározza, mikor szükséges regenerációt végrehajtani.

Aktív regeneráció során a rendszer megemeli a kipufogógáz hőmérsékletét, hogy a szűrőben összegyűlt korom jelentős részét el tudja égetni.

Ez a DPF normál működésének része.

Nem az a probléma tehát, hogy az autó regenerál.

Az a kérdés, hogy milyen gyakran, milyen körülmények között, sikeresen befejeződik-e a folyamat, és miért számolja a motorvezérlő szükségesnek az újabb regenerációt.

Honnan lehet észrevenni, hogy az autó regenerál?

Ez járműtípusonként eltérő lehet, és nem minden autónál ugyanolyan egyértelmű.

Aktív regeneráció közben előfordulhat:

– magasabb alapjárati fordulatszám

– pillanatnyilag magasabb üzemanyag-fogyasztás

– megváltozott motorhang

– a hűtőventilátor működése

– magasabb kipufogógáz-hőmérséklet

– eltérő gázreakció

– bizonyos kényelmi vagy motorvezérlési funkciók megváltozott működése.

Ezekből önmagukban nem érdemes diagnózist felállítani.

Ha azonban a vezető azt tapasztalja, hogy ezek a jelenségek feltűnően rövid időn belül újra és újra jelentkeznek, már indokolt lehet a DPF-rendszer célzott vizsgálata.

Milyen gyakran normális a DPF regeneráció?

Erre nincs minden dízelautóra érvényes kilométerérték.

A regenerációk közötti távolságot befolyásolja többek között:

– a motor és a DPF konstrukciója

– a használat módja

– a városi és országúti üzem aránya

– a motor terhelése

– a kipufogógáz hőmérséklete

– a motor által termelt korom mennyisége

– a DPF tényleges állapota

– valamint a motorvezérlés által érzékelt és számított adatok.

Ezért önmagában abból, hogy egy autó 300, 500 vagy 700 kilométerenként regenerál, még nem lehet általánosan kijelenteni, hogy jó vagy rossz.

A változás sokszor fontosabb.

Ha ugyanaz az autó korábban lényegesen hosszabb regenerációs ciklusokkal működött, majd az intervallum tartósan és jelentősen lerövidült, annak érdemes megkeresni az okát.

Miért regenerálhat túl gyakran a DPF?

A túl gyakori regenerációnak több oka lehet.

Az egyik lehetőség valóban maga a részecskeszűrő.

De messze nem ez az egyetlen.

A gyakori regeneráció mögött állhat például:

– magas tényleges koromterhelés

– jelentős hamuterhelés

– hibás vagy pontatlan differenciálnyomás-jel

– eltömődött vagy sérült differenciálnyomás-érzékelő cső

– kipufogógáz-hőmérséklet érzékelési probléma

– túlzott motorkorom-képződés

– befecskendezési probléma

– levegőellátási vagy töltőnyomás-probléma

– EGR-rendszer hibája

– nem megfelelő motorüzemi hőmérséklet

– gyakran megszakított regeneráció

– sok rövid távú, hidegüzemi használat

– vagy több kisebb probléma együttes hatása.

Ezért a gyakori regenerációt nem szabad automatikusan DPF-hibaként kezelni.

Korom és hamu – nem ugyanaz

DPF-diagnosztikánál alapvető különbséget kell tenni a korom és a hamu között.

A korom éghető.

A regeneráció elsődleges célja ennek a felhalmozódott koromnak a csökkentése.

A hamu viszont nem ég el a regeneráció során.

Az olajból, adalékanyagokból és az üzemelés során keletkező nem éghető maradványok fokozatosan felhalmozódnak a szűrőben.

Ezért egy nagy hamuterhelésű DPF-et nem lehet korlátlan számú regenerációval „kiégetni”.

Lehet, hogy a regeneráció után a számított koromtömeg lecsökken, miközben a szűrő áramlási ellenállása vagy hasznos kapacitása a hamuterhelés miatt továbbra sem megfelelő.

Ezért fontos, hogy a DPF állapotát ne egyetlen diagnosztikai érték alapján ítéljük meg.

A differenciálnyomás sokat elárul – de csak akkor, ha helyes az adat

A DPF előtt és után kialakuló nyomáskülönbség fontos információ a részecskeszűrő állapotának meghatározásához.

Ha a szűrő áramlási ellenállása nő, jellemzően változik a differenciálnyomás is.

Csakhogy itt is van egy fontos részlet:

A motorvezérlő csak abból tud dolgozni, amit az érzékelők közölnek vele.

Ha a differenciálnyomás-érzékelő hibás, a hozzá tartozó csövek eltömődtek, sérültek vagy fals mérési eredményt okoznak, a vezérlőegység téves információból indulhat ki.

Ezért DPF-diagnosztikánál nem elegendő csak azt megnézni, hogy a diagnosztikai műszer milyen differenciálnyomás-értéket ír ki.

Azt is meg kell vizsgálni, hogy az érték fizikailag hihető-e.

A hőmérséklet-érzékelők hibája is befolyásolhatja a regenerációt

A regenerációhoz megfelelő kipufogógáz-hőmérséklet szükséges.

A motorvezérlő ezért a kipufogórendszer különböző pontjain elhelyezett hőmérséklet-érzékelők adatait is használhatja a folyamat szabályozásához és ellenőrzéséhez.

Ha valamelyik érzékelő hibás vagy valótlan értéket közöl, az befolyásolhatja a regeneráció működését.

Ilyenkor előfordulhat, hogy a regeneráció nem megfelelően zajlik le, túl hosszú ideig tart, megszakad, vagy a rendszer a vártnál hamarabb újabb regenerációt kezdeményez.

Ezért egy DPF-probléma diagnosztikája nem ér véget magánál a szűrőnél.

Az injektorhiba is megtöltheti a DPF-et

Ha a motor a kelleténél több kormot termel, a részecskeszűrőnek ezt a többletterhelést is fel kell fognia.

Ennek egyik lehetséges oka a befecskendezőrendszer nem megfelelő működése.

Egy hibásan működő injektor megváltoztathatja az égés minőségét, növelheti a koromképződést, és ezzel közvetve lerövidítheti a DPF regenerációs ciklusait.

Ez nem jelenti azt, hogy minden gyakran regeneráló autónak rosszak az injektorai.

Azt jelenti, hogy a befecskendezést is figyelembe kell venni, ha a motor működése vagy a mért adatok erre utalnak.

A DPF ugyanis a motor után helyezkedik el.

Amit a motor előállít, annak egy részét a DPF-nek kell kezelnie.

EGR, turbó és levegőellátás – mi közük a DPF-hez?

Nagyon sok.

A dízelmotor koromképződését jelentősen befolyásolja az égéshez rendelkezésre álló levegő mennyisége és az EGR-rendszer működése.

Ha például a motor levegőellátása nem megfelelő, töltőnyomás-probléma van, szivárgás található a töltőlevegő-rendszerben vagy az EGR működése eltér az előírttól, megváltozhat az égés.

Ennek következménye fokozott koromtermelés lehet.

A DPF ilyenkor teszi a dolgát: összegyűjti a többletkormot.

Majd hamarabb megtelik.

Majd hamarabb regenerál.

Ezért könnyű arra a következtetésre jutni, hogy „rossz a DPF”, miközben a részecskeszűrő valójában egy másik rendszerhibának a következményét kezeli.

A motor üzemi hőmérséklete is számít

A modern dízelmotor emissziós rendszere megfelelő üzemi körülményekre van tervezve.

Ha a motor tartósan nem éri el a számára megfelelő üzemi hőmérsékletet, annak hatása lehet az égésre, az emissziós rendszer működésére és a regeneráció feltételeire is.

Ezért DPF-problémánál a hűtőrendszer és a tényleges motorhőmérséklet sem hagyható automatikusan figyelmen kívül.

Egy termosztátprobléma elsőre távolinak tűnhet a részecskeszűrőtől.

A modern dízelmotor rendszerei azonban nem egymástól függetlenül működnek.

Mi történik, ha állandóan félbeszakad a regeneráció?

A regeneráció végrehajtásához megfelelő üzemi feltételek szükségesek.

Ha az autó használata miatt a folyamat rendszeresen megszakad – például sok rövid út, gyakori hidegindítás és a motor leállítása miatt –, a DPF-ben maradó korom mennyisége tovább növekedhet.

A motorvezérlő később ismét megpróbálhatja a regenerációt.

Ha ez újra megszakad, kialakulhat egy olyan helyzet, amikor az autó egyre gyakrabban próbál regenerálni, de a folyamat nem tud megfelelően befejeződni.

Ettől azonban még nem következik automatikusan, hogy a DPF-et ki kell cserélni.

Először azt kell megállapítani, miért nem tud a rendszer megfelelően regenerálni.

Elég egy hosszabb autópályázás?

Nem minden esetben.

Ha a DPF alapvetően megfelelő állapotban van, nincs rendszerhiba, és a problémát elsősorban a kedvezőtlen használati körülmények okozták, megfelelő üzemi körülmények segíthetnek a regeneráció sikeres végrehajtásában.

De egy hibás érzékelőt, befecskendezési problémát, nagy hamuterhelést vagy egyéb műszaki hibát nem javít meg az autópálya.

Ezért nem jó általános tanács minden DPF-problémára az, hogy:

„Menj vele húsz percet magas fordulaton.”

Előbb tudni kell, milyen állapotban van a rendszer.

Kényszerregeneráció vagy DPF-tisztítás?

Ez sem ugyanaz.

A kényszerregeneráció során diagnosztikai eszközzel, meghatározott feltételek mellett regenerációs folyamat indítható el.

Ennek célja alapvetően a koromterhelés csökkentése.

A professzionális DPF-tisztítás ezzel szemben a kiszerelt részecskeszűrőben felhalmozódott szennyeződések eltávolítására szolgáló külön művelet.

A kettőt nem szabad összekeverni.

És egyik sem helyettesíti a hibafeltárást.

Ha például egy befecskendezési vagy levegőellátási probléma miatt a motor túl sok kormot termel, kitisztíthatjuk a DPF-et tökéletesen.

Ha az alapvető hiba megmarad, a megtisztított szűrő ismét gyorsan terhelődni fog.

Mikor indokolt a DPF tisztítása?

A tisztítás szükségességét nem pusztán kilométeróra-állás vagy egy hibakód alapján kell eldönteni.

Figyelembe kell venni többek között:

– a szűrő tényleges áramlási ellenállását

– a differenciálnyomást megfelelő üzemi körülmények között

– a számított és mért rendszeradatokat

– a korom- és hamuterhelést, amennyiben az adott rendszer ezeket megfelelően rendelkezésre bocsátja

– a regenerációk előzményeit

– a motor működését

– és azt, hogy van-e olyan alapvető hiba, amely a DPF túlzott terhelését okozza.

A megfelelően elvégzett DPF-tisztítás előtt és után ezért mérni kell.

Nem elég azt mondani, hogy „ki lett mosva”.

A kérdés az, milyen állapotban volt előtte, és milyen lett utána.

Miért veszélyes csak kitörölni a hibakódot?

A hibakód törlése nem javítás.

Ha a DPF-rendszer hibát jelez, annak oka van.

A hibakód fontos diagnosztikai információ, de önmagában nem feltétlenül nevezi meg a ténylegesen hibás alkatrészt.

Ha a hibakódot töröljük, de az okot nem szüntetjük meg, a probléma jellemzően visszatér.

DPF-rendszernél különösen fontos az élőadatok, a nyomás- és hőmérsékletértékek, a regenerációs adatok és a motor működésének együttes értékelése.

Hogyan vizsgálunk gyakori DPF-regenerációt a BZ-DT Diesel Centrumban?

A vizsgálat mindig az adott járműhöz és panaszhoz igazodik.

A hibafeltárás része lehet:

– a teljes diagnosztikai lekérdezés

– a tárolt és aktuális hibakódok értékelése

– a DPF-re vonatkozó élőadatok vizsgálata

– a regenerációs előzmények és regenerációs ciklusok értékelése, ha az adott rendszer ezt lehetővé teszi

– a számított koromterhelés vizsgálata

– a hamuterhelésre vonatkozó adatok értékelése, ahol rendelkezésre állnak

– a differenciálnyomás ellenőrzése

– a differenciálnyomás-érzékelő és csöveinek vizsgálata

– a kipufogógáz-hőmérséklet érzékelők adatainak ellenőrzése

– a motor üzemi hőmérsékletének vizsgálata

– szükség esetén a befecskendezőrendszer ellenőrzése

– a levegőellátás, töltőnyomás és EGR-rendszer vizsgálata

– valamint a DPF tényleges állapotának meghatározása.

Csak ezek alapján érdemes eldönteni, hogy regenerációra, tisztításra, javításra vagy más beavatkozásra van szükség.

A DPF sokszor nem az ok, hanem a következmény

Ez az egyik legfontosabb mondat DPF-problémáknál.

Ha a motor túl sok kormot termel, a részecskeszűrő hamarabb telítődik.

Ha a nyomásérzékelés hibás, a motorvezérlő rossz információból dolgozhat.

Ha a szükséges hőmérséklet nem alakul ki megfelelően, a regeneráció sikertelen lehet.

Ha a szűrő jelentős hamuterhelést hordoz, a regeneráció önmagában nem fogja visszaállítani az eredeti állapotát.

Ha pedig csak a DPF-et kezeljük, de a kiváltó okot nem, könnyen ugyanott leszünk néhány száz vagy néhány ezer kilométer múlva.

Ezért a DPF-et nem különálló alkatrészként, hanem a teljes dízelmotor és kipufogógáz-utókezelő rendszer részeként kell vizsgálni.

20 éve a dízel szakmában

A BZ-DT Diesel Centrum 2006 óta foglalkozik dízelmotorok diagnosztikájával, Common Rail és PD befecskendező rendszerekkel, valamint a modern dízelmotorok kapcsolódó hibáinak feltárásával.

DPF-problémánál ugyanazt az elvet követjük, mint a befecskendezőrendszernél:

Nem alkatrészt akarunk találomra cserélni.

A hiba okát akarjuk megtalálni.

Ha a DPF valóban tisztításra szorul, tisztítani kell.

Ha hibás, annak megfelelően kell eljárni.

Ha viszont egy másik motorikus vagy szabályozási probléma miatt telítődik folyamatosan, először azt kell kijavítani.

Mérés. Hibafeltárás. Javítás.

Ebben a sorrendben.

Gyakori kérdések a DPF regenerációról

Normális, hogy a DPF regenerál?

Igen. A regeneráció a részecskeszűrő normál működésének része. A probléma nem önmagában a regeneráció, hanem az lehet, ha feltűnően gyakran történik, nem fejeződik be megfelelően vagy más hibajelenségekkel együtt jelentkezik.

Hány kilométerenként kell regenerálnia a DPF-nek?

Nincs minden autóra érvényes fix érték. A regeneráció gyakoriságát a motor, a DPF-rendszer, a vezetési körülmények, a koromtermelés és számos egyéb tényező befolyásolja. A korábbi állapothoz képest jelentősen lerövidülő ciklus azonban vizsgálatot indokolhat.

Ha gyakran regenerál, biztosan tele van a DPF?

Nem. A gyakori regeneráció oka lehet valódi magas koromterhelés vagy hamuterhelés, de hibás érzékelés, befecskendezési probléma, levegőellátási hiba, EGR-probléma vagy más motorikus eltérés is.

A regeneráció kiégeti a hamut is?

Nem. A regeneráció a felhalmozódott korom csökkentésére szolgál. A nem éghető hamu a DPF-ben fokozatosan felhalmozódik, ezért jelentős hamuterhelés esetén más beavatkozás válhat szükségessé.

Hibás injektor okozhat gyakori DPF-regenerációt?

Igen, bizonyos befecskendezési hibák fokozhatják a motor koromtermelését. A DPF ilyenkor gyorsabban terhelődhet. Ettől azonban még minden esetben méréssel kell igazolni a befecskendezőrendszer tényleges állapotát.

Hibás differenciálnyomás-érzékelő miatt is regenerálhat rosszul?

Igen. A differenciálnyomás fontos információ a motorvezérlő számára a DPF állapotának meghatározásához. Hibás érzékelő, sérült vagy eltömődött mérőcső valótlan adatokhoz vezethet.

Segít, ha kimegyek vele az autópályára?

Bizonyos esetekben igen, ha a rendszer egyébként hibamentes, és csak a megfelelő regenerációs feltételek hiányoztak. Műszaki hiba, jelentős hamuterhelés vagy hibás érzékelés esetén azonban az autópályázás nem javítja meg a problémát.

A kényszerregeneráció ugyanaz, mint a DPF-tisztítás?

Nem. A kényszerregeneráció a szűrőben lévő korom elégetését segíti elő meghatározott körülmények között. A kiszerelt DPF professzionális tisztítása ettől eltérő művelet.

DPF-tisztítás után miért térhet vissza gyorsan a probléma?

Ha a szűrő túlzott terhelődésének kiváltó oka nem lett megszüntetve, a megtisztított DPF ismét gyorsan telítődhet. Ezért fontos a tisztítás előtt az alapvető hiba feltárása.

Mikor kell DPF-et tisztítani és mikor cserélni?

Ezt a szűrő tényleges állapota, szerkezeti épsége, áramlási ellenállása, terheltsége, a gyártói előírások és a mérési eredmények alapján lehet eldönteni. Pusztán egy hibakód alapján nem.

Gyakran regenerál a DPF? Először keressük meg, miért.

A gyakori regeneráció egy tünet.

Lehet, hogy maga a DPF szorul beavatkozásra.

De lehet, hogy a részecskeszűrő csak egy másik hiba következményét kezeli.

Ezért mielőtt tisztítást, kényszerregenerációt vagy alkatrészcserét végzünk, meg kell határozni a probléma valódi okát.