Dízel erőtlen, nem húz turbó, DPF, EGR, befecskendezés vagy valami más?

Mit jelent valójában, hogy erőtlen a dízelmotor?

A motor teljesítményéhez több rendszer megfelelő és összehangolt működésére van szükség.

Megfelelő mennyiségű üzemanyag kell.

Megfelelő üzemanyagnyomás kell.

Megfelelő mennyiségű levegő kell.

Megfelelő töltőnyomás kell.

A befecskendezésnek megfelelően kell működnie.

A kipufogógáznak megfelelően kell távoznia.

A motorvezérlőnek pedig valós adatok alapján kell szabályoznia ezeket a rendszereket.

Ha ezek közül valamelyik eltér az előírttól, a motor teljesítménye csökkenhet.

Ezért az erőtlenséget mindig rendszerben kell vizsgálni.

1. Turbó és töltőnyomás – az egyik első gyanúsított

Ha egy turbódízel motor nem húz megfelelően, sokan azonnal a turbóra gondolnak.

Ez érthető, de önmagában kevés.

A motorvezérlő az adott üzemi állapothoz meghatározott töltőnyomást vár el.

Ha a tényleges töltőnyomás ettől jelentősen eltér, az teljesítményvesztést okozhat.

Ennek oka lehet maga a turbófeltöltő.

De nem csak az.

Vizsgálni kell a teljes töltőlevegő-rendszert és a turbó szabályozását is.

Nem épül fel a töltőnyomás – biztosan rossz a turbó?

Nem.

Ez az egyik leggyakoribb téves következtetés.

A nem megfelelő töltőnyomást okozhatja például:

– sérült vagy repedt töltőlevegő-cső

– meglazult csatlakozás

– szivárgó intercooler

– vákuumrendszer hibája az ilyen vezérlésű rendszereknél

– turbóaktuátor vagy szabályozási probléma

– geometria működési hibája

– érzékelési probléma

– levegőoldali korlátozás

– kipufogóoldali probléma

– vagy maga a turbófeltöltő.

Ezért egy töltőnyomás hibakód nem automatikusan turbócsere.

Először azt kell kideríteni, miért tér el a tényleges töltőnyomás az előírt értéktől.

2. Töltőlevegő-szivárgás – egyszerű hiba, komoly tünet

Egy repedt turbócső vagy szivárgó intercooler meglepően komoly teljesítményvesztést okozhat.

A turbó dolgozik, de az összesűrített levegő egy része nem jut el megfelelően a motorhoz.

Ilyenkor jelentkezhet:

– erőtlenség

– lassabb gyorsulás

– fekete füst

– sziszegő vagy kifújó hang

– töltőnyomással kapcsolatos hibakód

– esetenként vészüzem.

Ezért mielőtt egy drága turbófeltöltőt elítélnénk, a rendszer tömítettségét is ellenőrizni kell.

3. Common Rail rendszer – ha nincs megfelelő üzemanyagnyomás, nincs megfelelő teljesítmény sem

A modern Common Rail dízelmotor teljesítményéhez megfelelő üzemanyagnyomás szükséges.

Terhelésnél a motorvezérlő magasabb railnyomást kérhet.

Ha a rendszer ezt nem képes létrehozni vagy stabilan megtartani, a motor teljesítménye csökkenhet.

Ennek hátterében többek között állhat:

– nagynyomású szivattyú probléma

– alacsony nyomású üzemanyag-ellátási hiba

– eltömődött üzemanyagszűrő

– szabályozási probléma

– túlzott injektor-visszafolyás

– érzékelési vagy elektromos hiba

– rendszerszennyeződés

– illetve más Common Rail rendszerhiba.

Ezért az előírt és tényleges railnyomást megfelelő üzemi körülmények között kell összehasonlítani.

4. Injektorhiba – okozhat erőtlenséget?

Igen.

Ha egy vagy több injektor nem megfelelően működik, az égés minősége és a motor teljesítménye is romolhat.

Az erőtlenség mellett jelentkezhet:

– egyenetlen motorjárás

– nehéz indítás

– rángatás

– füstölés

– megnövekedett fogyasztás

– rendellenes motorhang

– vagy más befecskendezéssel kapcsolatos tünet.

De ahogy a Common Rail injektorhibáról szóló cikkünkben is hangsúlyoztuk:

Egy korrekciós érték önmagában nem injektordiagnózis.

Ha a mért adatok és a hibajelenség indokolják, további célzott vizsgálatra, visszafolyásmérésre vagy próbapados bevizsgálásra lehet szükség.

5. DPF – az eltömődött kipufogóoldal is visszafoghatja a motort

A részecskeszűrő állapota szintén hatással lehet a motor működésére.

Ha a DPF áramlási ellenállása túl magas, az kipufogóoldali problémát okozhat, és bizonyos esetekben a motorvezérlés teljesítménykorlátozással is reagálhat.

Ilyenkor azonban nem elegendő annyit mondani:

„Tele van a DPF.”

Meg kell vizsgálni:

– a differenciálnyomást;

– a kapcsolódó érzékelők működését

– a korom- és hamuterhelésre vonatkozó adatokat, ahol ezek rendelkezésre állnak

– a regenerációs előzményeket

– és azt is, miért terhelődött túl a részecskeszűrő.

Ahogy a DPF-ről szóló cikkünkben is írtuk:

A DPF sok esetben nem az eredeti hiba, hanem egy másik probléma következményét viseli.

6. EGR-rendszer – nem csak hibakódot okozhat

Az EGR-rendszer működése közvetlenül összefügg a motor levegőellátásával és emissziós szabályozásával.

Ha az EGR-szelep vagy a hozzá kapcsolódó rendszer nem megfelelően működik, a motorba jutó friss levegő mennyisége és az égés körülményei is megváltozhatnak.

Bizonyos EGR-hibák okozhatnak:

– erőtlenséget

– megtorpanást

– egyenetlen motorjárást

– füstölést

– vészüzemet

– vagy hibakódot.

Az EGR azonban itt sem ítélhető el pusztán egy tünet alapján.

Az előírt és tényleges működést, valamint a kapcsolódó levegőoldali adatokat együtt kell értékelni.

7. Légtömegmérő és egyéb érzékelők – ha a vezérlő rossz adatból dolgozik

A motorvezérlő csak azokból az adatokból tud számolni, amelyeket az érzékelők biztosítanak számára.

Ha például a beszívott levegő mennyiségéről, a töltőnyomásról vagy más fontos üzemi paraméterről hibás vagy valótlan információ érkezik, a szabályozás sem feltétlenül lesz megfelelő.

Ilyenkor a motor erőtlen lehet úgy is, hogy első pillantásra a fő mechanikus alkatrészek működőképesnek tűnnek.

Ezért diagnosztikánál nem elég azt nézni, hogy van-e hibakód.

Az érzékelők által közölt értékek fizikai hihetőségét is ellenőrizni kell.

8. Üzemanyagszűrő és alacsony nyomású ellátás

Egy modern dízel üzemanyagrendszer vizsgálata nem kezdődhet és nem érhet véget a nagynyomású oldalon.

A nagynyomású szivattyú csak abból az üzemanyagból tud dolgozni, amit megkap.

Ha az alacsony nyomású oldal ellátása nem megfelelő, az terhelés alatt különösen jól észrevehető problémát okozhat.

Ennek hátterében állhat például:

– eltömődött üzemanyagszűrő

– elégtelen előtáplálás

– levegősödés

– üzemanyag ellátási probléma

– szennyeződés

– vagy más alacsony nyomású oldali hiba.

Előfordulhat, hogy alapjáraton az autó megfelelőnek tűnik, nagy terhelésnél azonban már nem képes biztosítani a szükséges üzemanyag-mennyiséget.

Ezért fontos, hogy a hibát abban az üzemi tartományban is vizsgáljuk, ahol ténylegesen jelentkezik.

9. Miért fontos, hogy mikor erőtlen az autó?

Nem ugyanaz a hibairány, ha az autó:

– már alacsony fordulaton is erőtlen

– csak magasabb fordulaton fogy el

– kizárólag nagy terhelésnél gyenge

– hidegen megfelelő, melegen erőtlen

– melegen megfelelő, hidegen rosszabb

– időszakosan veszti el a teljesítményét

– újraindítás után ismét jól működik

– vagy folyamatosan gyenge.

Ezek a részletek rendkívül értékes diagnosztikai információk.

Ezért fontos pontosan meghatározni a hibajelenséget, nem csak annyit mondani:

„Nem megy az autó.”

Újraindítás után megjavul – mit jelenthet?

Ha az autó menet közben elveszti a teljesítményét, majd a motor leállítása és újraindítása után átmenetileg ismét megfelelően működik, felmerülhet, hogy a motorvezérlő valamilyen érzékelt eltérés miatt védelmi vagy korlátozott üzemmódba lépett.

Ezt gyakran vészüzemnek nevezik.

Ennek oka azonban sokféle lehet.

Töltőnyomás-eltérés, üzemanyagnyomás-probléma, emissziós rendszerhiba, érzékelési probléma és más eltérés is kiválthat teljesítménykorlátozást.

Az újraindítás tehát nem javítás.

Legfeljebb ideiglenesen megszüntetheti a korlátozott működést.

A kiváltó ok ettől még megmarad.

Erőtlen, de nincs hibakód – lehet mégis komoly hiba?

Igen.

A hibakód hiánya nem jelenti automatikusan azt, hogy minden rendszer megfelelően működik.

Lehet olyan mechanikai, hidraulikus, pneumatikus vagy működésbeli eltérés, amely már érezhető teljesítményvesztést okoz, de a motorvezérlő még nem állapít meg hozzá konkrét hibát.

Például egy kisebb töltőlevegő-szivárgás, fokozatosan romló alkatrész vagy bizonyos befecskendezési eltérés nem feltétlenül jelentkezik azonnal egyértelmű hibakóddal.

Ezért ismét fontos:

A diagnosztika nem egyenlő a hibakódok kiolvasásával.

Miért fontos az élőadat terhelés alatt?

Sok olyan hiba van, amely alapjáraton nem látható.

Az autó a műhelyben állva szépen jár.

Nincs rendellenes hang.

A diagnosztikai adatok első pillantásra elfogadhatónak tűnnek.

Majd terhelés alatt nem húz.

Ennek oka, hogy a motor igényei terhelésnél teljesen mások.

Nő az üzemanyagigény.

Nő a szükséges railnyomás.

Nő a levegőigény.

Fel kell épülnie a megfelelő töltőnyomásnak.

A szabályozórendszereknek követniük kell a motorvezérlő parancsait.

Ezért bizonyos hibák megfelelő értékeléséhez menet közbeni vagy terhelési körülmények között rögzített élőadatokra lehet szükség.

Az előírt és tényleges értékek összehasonlítása sok esetben kulcsfontosságú.

Előírt és tényleges érték – miért fontos a különbség?

A modern motorvezérlés számos rendszer esetében meghatároz egy kívánt értéket.

Például:

Mekkora töltőnyomást szeretne?

Mekkora railnyomást kér?

Milyen levegőmennyiséget vár?

Hogyan szeretné működtetni az EGR-rendszert?

A diagnosztika egyik fontos része annak megfigyelése, hogy a rendszer ténylegesen képes-e követni ezeket a parancsokat.

Ha nem, a következő kérdés az:

Miért?

Ez az a pont, ahol a valódi hibafeltárás elkezdődik.

Miért nem érdemes találomra alkatrészt cserélni?

Mert az erőtlenséget okozó rendszerek között több kifejezetten drága alkatrész található.

Turbófeltöltő.

Injektorok.

Nagynyomású szivattyú.

DPF.

EGR-rendszer egyes elemei.

Ezeket feltételezés alapján cserélni nagyon költséges diagnosztikai módszer.

Ráadásul ha nem az adott alkatrész okozza a hibát, az új alkatrész beszerelése után az autó ugyanúgy erőtlen maradhat.

A jó diagnosztika célja éppen az, hogy a javítás előtt a lehető legpontosabban meghatározzuk a hiba helyét és okát.

A turbóhiba néha következmény, nem az eredeti ok

Ez különösen fontos.

Ha valóban turbóhibát találunk, nem minden esetben elegendő egy másik turbót felszerelni.

Meg kell vizsgálni, mi okozta a meghibásodást.

A turbófeltöltő működését befolyásolja többek között:

– a megfelelő motorolaj és olajnyomás

– az olajellátás

– az olaj-visszafolyás

– a levegőoldal állapota

– a kipufogóoldal állapota

– a kartergázrendszer

– valamint a motor általános működése.

Ha a turbó meghibásodásának kiváltó oka megmarad, az új vagy felújított turbó is veszélybe kerülhet.

Ezért turbóhibánál is ugyanaz az alapelv:

Nemcsak a hibás alkatrészt kell megtalálni.

Azt is meg kell érteni, miért hibásodott meg.

Hogyan vizsgáljuk az erőtlen dízelmotort a BZ-DT Diesel Centrumban?

A vizsgálat mindig az adott járműhöz és hibajelenséghez igazodik.

Első lépésként pontosítjuk a panaszt:

– mikor erőtlen az autó

– milyen fordulatszám-tartományban jelentkezik

– hidegen vagy melegen rosszabb

– terhelésfüggő-e

– jelentkezik-e füstölés

– van-e rángatás

– van-e rendellenes hang

– világít-e hibajelző

– kerül-e vészüzembe

– újraindítás után változik-e a működés.

Ezután a szükséges vizsgálatok része lehet:

– teljes motordiagnosztika

– hibakódok szakmai értékelése

– élőadatok vizsgálata

– menet közbeni vagy terhelési adatok elemzése

– előírt és tényleges töltőnyomás összehasonlítása

– töltőlevegő-rendszer ellenőrzése

– turbófeltöltő és szabályozásának vizsgálata

– előírt és tényleges railnyomás összehasonlítása

– alacsony nyomású üzemanyag-ellátás ellenőrzése

– szükség esetén injektor visszafolyásmérés

– szükség esetén injektorok próbapados bevizsgálása

– EGR-rendszer vizsgálata

– levegőmennyiség és kapcsolódó érzékelők ellenőrzése

– DPF és kipufogóoldal vizsgálata

– szükség esetén a motor mechanikai állapotának célzott ellenőrzése.

Nem minden autónál van szükség minden vizsgálatra.

A diagnosztika lényege éppen az, hogy a tünetek és az első mérési eredmények alapján szűkítsük a hibalehetőségeket.

20 éve a dízel szakmában

A BZ-DT Diesel Centrum 2006 óta foglalkozik dízelmotorok diagnosztikájával, Common Rail és PD befecskendezőrendszerek vizsgálatával és javításával, valamint a modern dízelmotorok kapcsolódó hibáinak feltárásával.

Az „erőtlen, nem húz” tipikusan olyan panasz, amelynél könnyű találgatni.

Turbó?

Injektor?

DPF?

EGR?

Nagynyomású szivattyú?

Lehet bármelyik.

De lehet egészen más is.

A feladat nem az, hogy a felsorolásból kiválasszuk a legdrágább alkatrészt.

A feladat az, hogy méréssel megtaláljuk, melyik rendszer nem működik megfelelően, majd annak is meghatározzuk az okát.

Mérés. Hibafeltárás. Javítás.

Ebben a sorrendben.

Gyakori kérdések az erőtlen dízelmotorokról

Miért nem húz a dízelautó?

A teljesítményvesztésnek számos oka lehet. Töltőnyomás-probléma, töltőlevegő-szivárgás, befecskendezési hiba, elégtelen railnyomás, DPF-, EGR- vagy érzékelési probléma egyaránt okozhat erőtlenséget. A pontos okot diagnosztikával kell meghatározni.

Ha nem húz az autó, biztosan rossz a turbó?

Nem. A turbóhiba csak az egyik lehetséges ok. Repedt turbócső, szivárgó intercooler, szabályozási probléma, levegőellátási vagy kipufogóoldali hiba is okozhat hasonló tünetet.

Okozhat injektorhiba teljesítményvesztést?

Igen. A nem megfelelő befecskendezés ronthatja az égés minőségét és a motor teljesítményét. Az injektor állapotát azonban nem szabad kizárólag korrekciós érték vagy egyetlen tünet alapján megítélni.

Lehet erőtlen az autó eltömődött DPF miatt?

Igen. A túl nagy kipufogóoldali ellenállás befolyásolhatja a motor működését, és a vezérlő teljesítménykorlátozást is alkalmazhat. Először azonban meg kell határozni a DPF tényleges állapotát és a túlzott terhelődés okát.

Miért megy jobban az autó újraindítás után?

Előfordulhat, hogy a motorvezérlő egy érzékelt eltérés miatt korlátozott üzemmódba kapcsol. Újraindítás után a korlátozás átmenetileg megszűnhet, de a kiváltó hiba ettől még nem javul meg.

Lehet teljesítményvesztés hibakód nélkül?

Igen. Nem minden mechanikai, hidraulikus, pneumatikus vagy fokozatosan kialakuló hiba generál azonnal egyértelmű hibakódot. Ezért a diagnosztika nem állhat meg a hibakód-kiolvasásnál.

Miért fontos menet közben is nézni az élőadatokat?

Bizonyos hibák csak terhelés alatt jelentkeznek. Ilyenkor lehet összehasonlítani például a kért és tényleges töltőnyomást vagy railnyomást, és láthatóvá válhat, melyik rendszer nem képes követni a motorvezérlő által előírt értéket.

Fekete füst és erőtlenség mit jelenthet?

Gyakran felmerül levegőellátási, töltőnyomás- vagy befecskendezési probléma. A pontos okot azonban nem lehet kizárólag a fekete füst alapján meghatározni.

Egy repedt turbócső tényleg okozhat nagy teljesítményvesztést?

Igen. Ha a turbó által összesűrített levegő egy része elszökik, a motor nem kapja meg a szükséges levegőmennyiséget. Ez erőtlenséget, füstölést és töltőnyomás-eltérést is okozhat.

Mit érdemes először cserélni, ha nem húz a dízel?

Semmit találomra. Először meg kell határozni, melyik rendszer működése tér el az előírttól. Az alkatrészcserének a diagnosztikai eredmény következményének kell lennie, nem diagnosztikai módszernek.

Nem húz a dízel? Először derítsük ki, hol tűnik el a teljesítmény.

Az erőtlenség tünet.

Nem turbódiagnózis.

Nem injektordiagnózis.

Nem DPF-diagnózis.

A modern dízelmotor teljesítménye több egymással összefüggő rendszer megfelelő működésének eredménye.

Ezért meg kell találni, melyik rendszer tér el az előírttól, és miért.

Először mérünk.

Utána hibát tárunk fel.

És csak azután javítunk.